A kutya falánk állat; ha tetszés szerint etetik, akkor elhízik. Ennek az a viselkedéslélektani magyarázata, hogy a kutya őseinek táplálékfelvételét felváltva irányította a élelembőség és az éhezés, olykor pedig az éhínség. Ennek nyomai manapság is fellelhetők a háziasított kutyában. ha nagy mennyiségű, ízletes eledelt adnak neki, az egészet befalja.

Sajnos, a rosszul élelmezett állatszeretet egyebek között a táplálásban is megnyilvánul. Az állatorvosok a kutya betegségeinek okaként gyakran állapítják meg az állat helytelen etetését. jellemző klinikai tapasztalat, hogy sok kutyát kezelnek túltápláltság és alig-alig néhányat rosszultápláltság miatt.

A helytelenül táplált, kövér kutyák gyakran küzdenek légzési zavarokkal, de túltápláltságuk különböző bőrbetegségeknek és anyagcsere-zavaroknak, valamint néhány szív-, máj- és vesebetegségeknek is okozója lehet.

A kezdő gazda könnyen esik abba a hibába, hogy - kedvence hűséges tekintetétől meghatva - agyoneteti az állatot. A kutyát már a kezdet kezdetén hozzá kell szoktatni a rendszeres etetési időkhöz. Ezen kívül nem szabad etetni, mert akkor egyrészt nem lehet ellenőrizni tényleges táplálékigényét, másrészt koldulásra szokik.

A tulajdonos lehetőleg tudja meg a tenyésztőtől: hogyan táplálták addig a kölyköt, és - legalábbis kezdetben - igazodjon a megszokott étrendhez. Az első időben nem szabad megterhelni az emésztőszerveket, ezért négyszer-ötször etessük a kiskutyát. Öt hónapos kora után elegendő a napi háromszori etetés, egyéves korban pedig át kell térni a napi kétszeri, illetőleg egyszeri etetésre.

A fiatal kutya hét és nyolc hónapos kora között éri el a kifejlett korában jellemző súlyának mintegy háromnegyedét. Növekedésének és fejlődésének megfelelően ebben a korban a gyomra ugyanannyi élelmet bír feldolgozni, mint a teljesen kifejlett állat. Ha a kutyát nem használjuk meghatározott feladatok elvégzésére, akkor körülbelül másfél éves korától elegendő a napi egyszeri etetés. Emellett hetenként egy napot koplaltassuk is az állatot. Ilyenkor csak vizet, esetleg egy kis tejet és kevés kekszet (2-3 db) adjunk neki. Ez a heti egynapos kihagyás egyetlen felnőtt kutyának sem válik kárára, sőt elősegíti, hogy az állat jó étvággyal, válogatás nélkül fogyassza el az elébe rakott eleséget.

Lehetőleg mindennap azonos időben adjunk enni a kutyának. Az etetés talán a legjelentősebb "esemény" az állat napi programjában. A helyesen tartott kutya sokszor szinte percnyi pontossággal várja ezt az időpontot...

Az erősen fejlett ragadozófogazat nem krémes, gesztenyepüré, csokoládé fogyasztására való! A kutya bélrendszere szintén nincs berendezkedve arra, hogy nagyobb mennyiségű növényi táplálékot hasznosan kiaknázzon. Ezzel szemben gyomorsavai bármekkora húsadagot is megemésztenek és tökéletesen felbontanak. A kutya gyomra könnyebben emészti meg a húst, mint más háziállaté.

A kutya húsevő, ezért természetes táplálékának alapja a hús. Kizárólag hússal való etetése azonban éppen olyan hiba, mint a hús nélküli. A legcélszerűbb sokoldalúan, vegyes koszton tartani.
A táplálékban a hús és a növényi anyagok arányát minden esetben a kutya fejlettségéhez és teljesítményéhez kell szabni. Minél erősebb az állat igénybevétele, annál több húsra van szüksége. Csontot is adjunk neki, bár ennek fontosságát a legtöbb gazda túlbecsüli. A túlzott csontoetetés következménye makacs székrekedés lehet, s ez sokszor olyan súlyos formában jelentkezhet, hogy állatorvosi beavatkozást tehet szükségessé.